Az ember a neveltetéséből és élettapasztalataiból kifolyóan próbál mindig segíteni embertársain ameddig az nem kényelmetlen saját maga számára. Önzetlen önzésből mindezt. Nem is attól várjuk a hálát akinek tesszük a szívességet, hanem várjuk hogy a Jóisten, a karma vagy nevezzük akárhogyan majd kárpótol, kompenzál, kifizet vagy bármi jelet ad arra, hogy jó az ahogy eljárok. Eddig nem nagyon vettem észre az életemen ezt a a fajta törlesztést az élettől. Lehet nem havi/heti bérezésre vagyok bejelentve. Akkor jöhet amikor nem is várjuk, gondolhatjuk közhelyesen.(f*szt!) Szerintem nekem a jutalmam maga a létezés. Percdíjazásban fizet nekem az élet. azért hogy nem merek bűnözni és segítek ahol tudok. (Megadom mindenkinek az esély hogy átbassza az agyam, mindegy mások mit mondanak.) De ezzel az egyenletes adagolással nem lesznek hullámok.
80-as zöldszám, avagy a beszélgetés díját a hívott fizeti
2013.05.02. 23:23 cs.peter
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://hapacsolok.blog.hu/api/trackback/id/tr715263131
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
